2010. február 26., péntek |
|
|
0 |
|
|
Érintés
Ăšgy Ă©rzem hozzám szĂłltál, Vagy csak kĂ©pzetem az, Mi elhiteti velem, Hogy már nem vagyok - egyedĂĽl, S lassan-lassan eljõ a pillanat, Mikor a felhõk közĂĽl elõbĂşjik a nap. Bár mĂ©g a tĂ©l szele Ă©rint, A köd mĂ©g makacsul kitart, De szĂvem tavaszt lengedez, ElĂ»zve minden sötĂ©t felleget.
Már van jelen, s jövõ – kĂ©p – Bár arcát mĂ©g homály fedi, De tisztulni látszik minden. Lásd, szavaim hozzád szĂłlnak, Már nem csendes a mondat, A tĂ©l már csak könnyet csorgat, S hegyi lejtõn erekbe olvad, Hogy aztán folyĂłvá váljon, S vigye el messzire álmom, Hogy majd kĂ©sõbb, ki tudja hol, Épp ott leszel, s kezed vĂzbe merĂtve, Azt a cseppet arcodra hintve, Az álom egy darabját megĂ©rzed, S tudni fogod Te is, hogy Itt vagyok – már – eljöttem Ă©rted…
a7ed7, 10:56
|
|
|
|
2010. február 16., kedd |
|
|
0 |
|
|
Mint a tenger...
Mikor nyugodt, akkor minden szĂ©p Ă©s jĂł, Máskor kiszámĂthatalan, viharos Ă©s háborgĂł, FĂ©ktelenĂĽl vad, viharos Ă©s tombolĂł, Aztán szĂ©pen lassan megnyugszik minden, S tovatĂ»nik, már a nyoma sem látszik, Az emlĂ©kekben Ă©l, s Ăşjra vágyunk rá, Hogy jöjjön ismĂ©t Ă©s ragadjon magával, S tomboljon mindent elsöpörve, Benne legyen minden nyers, vad indulat, S egyben simogatĂł bársonyos szelek, Hol szárnyalhatnak az Ă©rzelmek...
a7ed7, 13:52
|
|
|
|
2010. január 26., kedd |
|
|
0 |
|
|
Ki vagy nekem?
Ki vagy nekem? Te vagy, ki a képzelet szülötte vagy netán? Te, ki tollad forgatod, s közben válaszod adod, Te, ki testet öltölttél nekem, s életre keltettél engem.
Ki vagy nekem? Te vagy, ki álmomból felébresztett, mint a mesében A kis herceg. Élettel töltötted meg napjaim, S keltetted életre húnyó gondolataim.
Ki vagy nekem? Te vagy, ki hallatod hangod, s váratod a holnapot, Ha kell, kedvem nógatod, arcomra mosolyod csalod, Örömöd, s bánatod velem megosztod.
Ki vagy nekem? Te vagy a fény, a gondolatok szürke ösvényén, Melyben hangodat hallatva botorkálok, s kiutat találok, S a hosszú úton rád találok.
Ki vagy nekem? Te vagy az, ki éltet, s kinek énje megérintett, Kinek szavaitól hangos lettem, S nincs már csend körülöttem.
Ki vagy nekem? Te vagy ki gúsba kötött kezembe adtad tollad, Kinek szavára ismét zajos a mondat, S a végtelen csendbõl újra éleszt.
Ki vagy nekem? Te vagy ki hitem visszaadtad, hogy gondolatom Újra magasban szárnyalhat, s közben feledem Miért volt eddig az élet egy sötét verem.
Köszönöm neked elfeledett életem.
...
a7ed7, 9:43
|
|
|
|
2010. január 18., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Dacolva a tĂ©l erejĂ©vel, SzĂvemben a tavasz jön, Közeleg, s már Ă©rzem, A termĂ©szet mĂ©g nem, De Ă©n már felkĂ©szĂĽltem...
.........
a7ed7, 11:41
|
|
|
|
2010. január 11., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Egy ajtó bezárult...
Mikor egy ajtĂł bezárul, NyĂlik nyomban egy másik, Csak rajtad mĂşlik az, Hogy megleld hol van az...
S a zárt ajtó titkát vidd, Ne próbálj kulcsot keresni, Hidd, hogy az a Másik, Egy új világot ád...
a7ed7, 14:43
|
|
|
|
2009. december 28., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Kedves naplĂłm...
Egyszer el kellett jönnie ennek a napnak is...
S benne lesz majd minden, Ami vélt, vagy talán nincsen. Mindaz amit, és ahogyan látok, Vagy képzeletemben kitalálok, Talán lesz majd, mi IGAZ, De lehet csak álom, S képzeletem túlnyúlik Hetethét határon...
a7ed7, 14:41
|
|
|
|
| |