Egyébként állati jópofa sztorit hallottam ma... igazi õszinte és ellenállhatatlan nevetés bukott ki belõlem.
Isten látja lelkemet, nem számítottam ilyen vicces gondolatra a nagy semmibõl. Gyerekek, há mondom én hogy az emberi hülyeség határtalan! Az öngerjesztés mûvészetét van aki ebben a témakörben is vehemens lendülettel gyakorolja.
Vannak képek amiket csak lát az ember... álmában sem gondolná, hogy egyszer öntuningból kifolyólag jut el, a rég feledett, a képig amit csak úgy látott egyszer egy óvatlan pillanatban.
Hajtóerõvé avanzsáltam! :D Ez is valami! Kár hogy én tudom meg utoljára! Olyan érzés ez, mint mikor kósza, mellékes hírként megtudod, hogy van olyan ember aki az érettségi tablódra készült ártatlan képedre maszturbál amit gyanútlanul feltöltöttél ismerõseid kedvéért. (elnézést, kissé bizarrr gondolat) De így is kielégítõ annak a problémának az önigazoláskénti átlátására miszerint az emberi hülyeség határtalan és a beteg elme elképzelhetetlen gondolatokra képes!
Ebben a bejegyzésben senki se keressen burkolt üzenetet!!! Még mielõtt kattogni kezdenének a kerekek... ez csak egy bejegyzés magamnak emlékül, hogy megörökítsem egóm fotóalbumába. Nem is gondoltam volna hogy valaha ennyire vidítóan hat majd rám mindennemû semmik agyonbonyolításának konstatálása! (deszépenmondtam) :DDD
Istenem, megint jó napom van! :P
Köszönöm!
Hetedik, 18:25
Hogyan lett egyszerre õsz?
Még mindig tûkön....
Asszem ma fogom magam halálra enni a várakozás idegében. A telefon meg nem csörög. Pedig bûvölöm. ***************************************************************************
Éééés igeeeen!!!!!! Minden rendben!
Drágám, kialudhatod magad! (A végére egész jóba lettél az elemekkel! :DDDD )
Hetedik, 15:11
Tûkön.
Hetedik, 9:49
2010. augusztus 30., htf
0
2009. szeptember 7., hétfõ Hitesd el a butával hogy nála is butább vagy... és indulhat a móka! :DDD Jóvanna... nem vagyok gonosz csak nekem is jár egy kis szórakozás... nna! :DDD CsodaCsiga - Hetedik, 18:07 1252339655
:DDD egy kis nosztalgia! :D Hogy hogy van az hogy a dolgok szinte örök érvényûek??!!!
Hetedik, 9:46
2010. augusztus 29., vasrnap
0
Egészen belefáradtam az egész napos hol ide - hol oda döglésbe. Közben két részletben sikerült megnéznem egy egész filmet meg a Waczak szálló pár részét.
Borzasztó. Olyan vagyok mint egy lusta macska.
Pfff
Hetedik, 19:56
2010. augusztus 28., szombat
0
Piciny lábjegyzet, bár így a tetejére kerül:
... most azt a csirkét eszegetem amire a kisebbikem azt mondta negyed tízkor hogy :
-Anya, sültpipicombot szeretnék enni...
...és anya kikapott pár combit a fagyasztóból, bevágta egy sütõzacskóba és most lett kész... ...pfff... HARCI HELIKOPTER
:DDDDDD
na de telefonált a gyerek a buliból... Ember most indult érte.
Kerek ez a világ? ;o)
hápersze!
Hetedik, 22:14
Nos...
... érdekes és elgondolkodtató és nagyon igaz és nagyon tárgyilagos és kicsit fájó és magamraismerõs dokumentumfilmet kaptam ma el a Spectrumon.
A HIPERAKTÍV SZÜLÕK.
Pfff...
És tényleg.
Egy pszichológus bácsi elmagyarázta hogy az én nevem a szakirodalomban:
...na most figyelj!!!!!
HELIKOPTER SZÜLÕ
és de!
Mi helikopter szülõk állandóan ott repülünk a gyerekünk felett és azonnali készültségben állunk, hogy: figyeljük, megvédjük, irányítsuk, gondolkozzunk helyette, felépítsük a jövõjét, szóljunk ha szerintünk nem azt teszi amit kéne, azonnal felemeljük ha elesik (akkor is ha már súlyosabb mint mi).
Ott repülünk felette, teljes harci készültségben bölcsõdésen, óvodásan, különórákon, iskolásan, egyetemista korában, elsõ munkahelyein, meg a másodikon is... ...
HELIKOPTERSZÜLÕ...
A picológusok szerint ez rettenetes. Egész nemzedék nõ fel helikopterszülõk gyerekeként az utóbbi évtizedekben. Megmondják nekik mi a jó és mi nem az, hogyan ildomos reagálni, hogyan nem, a szülõ kérdez helyettük, a szülõ intézkedik... az egyetemen a szülõ rendezi az ügyes-bajos összetûzéseket, néha a szülõ jelen akar lenni még a munkaügyi felvételin is. Ez a nemzedék úgy nõ fel hogy ha el is kerül otthonról, a mobiltelefon óránkénti használatával a köldökzsinórt sosem tépi el az anyahajótól. Ez a nemzedék nagyon nagyon soká nõ fel (kb a szülõk inaktívvá válásával). Ezek a gyerekek mind úgy nõnek fel hogy beléjük lesz táplálva hogy különlegesek, hogy alanyi jogon bármit megérdemelnek.
IGEN
és most nézek magam elé... és tényleg!
És igazából semmivel nem árthatnánk nekik jobban...
...és ha belegondolsz ... így van.
Asszem átnevelõtáborba vonultatom magam... zsigeri ez a helikopterség... szóval valszeg eléggé meg kell magam erõszakolnom hozzá.
De képzeld: ma már fél tíz múlt és még nem hívtam fel a gyereket hogy milyen a buli és hogy mikor induljak érte... ...tûkön ülök és kivárom míg csörög.
Nehéz.
csóóóóók
Hetedik, 21:37
Nakérem! Azt hiszem minden megvan már a sulikezdésre. :) Ma még egy szülinapi zsúrra hivatalos Nagyfiam. Este tízig tartó házidisco. :DDD Hóóhahóóó... kezdõdik a bulizós korszak! Najó, ez még csak a buli-light kategória de bárhonnan nézem, rohan az idõ vasfoga ezerrel (na ki a vizuális alkat???) Voltunk ajándékot venni. Személytelenre sikeredett kissé mert a franc se tudja ma már egy 12 éves lány mit is szeretne. Fõleg ha a meghívott kijelenti hogy õt bizony nem érdekli (no ennél cifrábban azért, hogy nagyobb legyen a nyomatéka). Szóval kap egy "hülye azért nem vagyok kártyát", oszt majd vesz rajta magának amit akar. Modern kor - modern ajándék, kellõ fantáziahiány. Most mit csináljak, na?! :P
trapparapparapparammm... fitty-fütty...
csóóóók
Hetedik, 14:07
2010. augusztus 27., pntek
0
nesztek örökzöld is az új után... mert ma ilyenem van! Van ám amitõl bennem is felébred a vadállat... :D ;o)
Hetedik, 19:25
:) hátno... van ami örök :)
Hetedik, 19:17
Elmúlt a kétnapi iszonyatos, nyilaló fejfájás... remélem. Hát nem kívánom senkinek. Szerintem megint emeltek egy nagyot Telihold tiszteletére. Nehezen bírom fizikailag néha. Hátno... nem lehetek tökéletes. Vagy de? :D
Hetedik, 9:13
2010. augusztus 26., cstrtk
0
Szééééthasadafejem!!!!!
Voltam oviba ebédet fizetni. Hazafelé vettem négy kiló kápiát. Ma pörköltalapot fõzök (hagyma, paprika, paradicsom befûszerezve). Le szoktam fagyasztani azt is kis dobozokban, és aztán csak bele kell pottyantani egy-egy adagot a hús mellé a zord téli napokon. Az úton egy hatvanas nõ a kapuban... a kutyája felugrál a kerítéshez mikor elhaladok elõttük. Nõ a kutyának: -Géza, ne komolytalankodj, kérlek!
Nabazz... majdnem felbuktam a röhögéstõl. Ez a nap is jól kezdõdik!
Hetedik, 9:05
Frissek a reggeleim mostanában. Menyus pontban fél ötkor kezd nyávogni és egy istennek sem hagyja abba míg ki nem megyek reggeliztetni. Így aztán fél hétre már túl vagyok az udvartakarításon is. Legalább szokom az iskolás idõszak kezdetét. Apropo iskola... kíváncsi vagyok idén mennyibe kerülnek a munkafüzetek meg a nyelvkönyvek. Monnyuk ez elsején kiderül. Egy ünneplõ nadrágot is szerválnom kell még valahonnan.
Ja... szokásos Teliholdas fejfájás, sûrû látással tûzdelve. Még jó hogy semmi rosszat nem láttam eddig. :P Minden sejtemmel remélem, hogy a napokban elhagyhatja a számat az "Ismét igazam volt" kifejezés. Mindennél jobban szeretném. És akkor megint megnyugodhatok hogy az én látókám a legjobb a környéken :D Szerintem más is nagyon szeretné. Igaz, hogy kicsit késõn... de azért mégiscsak jobb lenne. :)
Fáááááj... de vajon mit nem akarok észrevenni??!!! Szeretném én letenni a súlyt a vállamról... nade hogyan??? Azaz csak akkor tudnám letenni ha végre ismét dolgozhatnék. No sebaj, rögvest szeptember! Vagy így vagy úgy de valami lesz! :) ...és akkor leteszem a súlyt. Nyomja eztán más vállát! Csak egyet nem értek, és ez eddigi diagnoszta szemléletemet rettentõen zavarja: hogy miért a bal oldal??? Hiszen a cselekvõ oldalammal van problémám!!! Mégis a passzív felem jelez. Van valakinek válasza???
No, úgy látszik rámtört a reggeli filozófia. :P
csóóóók
Hetedik, 7:18
2010. augusztus 25., szerda
0
Egyet mondok:EGY! :DDD
Hetedik, 11:18
Csak mert eszembe jutott és valaha nagy kedvencem volt:
Karinthy Frigyes: Halandzsa
Ezt a dolgot a kávéházban észleltem.
Egy úr ült le mellém, jó modorú, szerény fiatalember. Mindenféle dolgokról beszélgettünk. Néhány percre megakadt a társalgás.
Egyszerre megszólal az én új ismerõsöm.
- Bocsánatot kérek - mondja szerényen - önnek is ide a pincérhez kiszera méra nin, hozzám?
- Pardon - mondom, és közelebb hajolok -, nem értem.
Udvariasan megismétli:
- Azt kérdezem, hogy a pincér önnek is kiszera méra, és mindig.
Elpirulok egy keveset. Ejnye, mi van az én fülemmel, hogy nem hallom, mint mond ez az ember. Pedig nyilván egész értelmesen beszél.
Percnyi szünet után tehát így szólok:
- Bocsásson meg, kérem, olyan szörnyû zaj van ebben a kávéházban. Igazán restellem, de most sem értettem, amit mondott.
Ismerõsöm zavarba jönni látszik. Kérdõleg néz rám, mintha gyanakodnék, hogy ugratom. Aztán kicsit szégyenkezve ismétli, hangosabban.
- Csak azt akartam tudni, hogy a pincér ebben a kávéházban is kiszera méra bávatag, ha lehet.
Mi történt velem? A füleim zúgnak? Egy pillanatra átcikázik agyamon a rémes gondolat, hogy talán megõrültem. Már régen vettem észre magamon különös jeleket... Tegnap, mikor kifelé mentem a kávéházból, égõ cigarettámat bele akartam dobni abba a kis tóba, ami itt a kassza alatt van, és amiben aranyhalak úszkálnak, de hirtelen meggondoltam magam, és melléje dobtam. Késõbb jutott eszembe, hogy ez a mozdulat azért történt, mert megsajnáltam a halakat, hogy valamelyik talán megégeti magát a cigarettában.
Most meg a szavak konganak a fülemben, értelmetlen és zagyva betûhalmazban - rettenetes, az apercepcióm felmondta a szolgálatot! Nem tudom összekötni a fogalmakat! Ismeritek azt a gyötrõ és butító állapotot, mikor az ember kínlódva elismétel magában egy szót, mondjuk "leves", és a végén már nem tudja, mirõl van szó, és csak ezt tudja: "leves", és nem lát semmit, és végre már nem biztos abban se, hogy mondják: "leves" vagy "levés."
A halántékom ijedten zakatol. Ránézek a barátomra. Õ csalódottan és csodálkozva figyel rám, hogy még mindig nem feleltem egy ilyen egyszerû kérdésre. Kínos, üres szünet. Odakünt csilingelnek a villamosok. Én összeborzongok, és a temetõ jut eszembe. Így fognak csilingelni a villamosok, és én a temetõben fogok pihenni, por lesz fölöttem és alattam, és szegény, meghülyült, paralitikus agyam ott szikkad csontkoponyám rekeszei közt...
- Hogy a pincér?... - kérdem, utolsó reménnyel elgyöngülve.
- Hogy itt a kávéházban nekem is lehet-e kiszera méra bégeva szebékkel visszaadni.
Most már nem mehet az így.
- Igen - mondom határozottan -, biztosan lehet.
- Hát akkor adja ide, leviszem.
- Mit???
Rám mered, elhûlve.
- Hát az öt koronát!
El van csodálkozva.
- Ja úgy, pardon - hebegtem rémülten, és reszketõ kézzel nyújtok át öt koronát. Aztán elbúcsúzom, és letámolygok a parterre. Ni, már a lábaim is reszketnek. Vége. Ilyen fiatalon! Istenem! Ilyen fiatalon!
Egy barátom fog meg.
- Mit beszéltél azzal a halandzsa-emberrel?
- Kicsodával? Szent isten!
- Hát azzal a halandzsa-emberrel! Te is beugrottál?
Rám néz, mindent megért, röhög.
- Na, sejtettem! Hát tudd meg, ez az ember feltalálta a halandzsanyelvet. Értelmetlen szavakat kever bele a mondatba, és amikor az ember félig megõrült, hogy nem érti, öt koronát kér kölcsön.
Hja, vagy úgy!
Kiegyenesedem, a lábaim megfeszülnek. Gúnyosan végigmérem a barátomat.
- Na hallod! Csak nem képzeled, hogy beugrottam? Rögtön rájöttem a viccre. Olyan embernek ismersz, akit be lehet csapni?
Hetedik, 9:21
A két imposztornak köszönhetõen fél öt óta fent vagyok. Randalíroznak. Õk élvezik. Én meg aludnék :DDD Má késõõ! Stewe is hajnalban végezte a toalettjét. Kiült a koponyája elé és nyalogatta a szemeit... aztán visszafeküdt. Õ. Én nem. :P
nacsóóók
Hetedik, 6:59
2010. augusztus 24., kedd
0
:))))) Vendégünk van. :) Edével méregették egymást egy ideig... aztán játszottak is kicsit, mértéktartóan, majd Ede úgy gondolta hogy elviszi Menyust egy kis körre a szokott helyeire de nem engedtem. Remélem nem szottyan kedve a kiránduláshoz, mert a kutyák nem biztos hogy visszaengedik. Szóval Menyus egyenlõre jól van, rójja a köreit a lakásban, megnéz mindent, néha idejön hozzám egy dörgölõzésre. Stewe meg csak csendes szemlélõként tekint ki néha a koponyája mögül.
Lángom, jó volt látni! Máskor hozzál lámpát magaddal, hogy ne kelljen a tyúkokkal lelépned.
Tök eltéve, padlizsán detto.
Jóvanna... megyek már!
csóóóók
Hetedik, 22:40
Hoztunk magunknak munkát is... :D Másfél zsák padlizsán sülöget szép sorban a kerti grillen, aztán teszem el a téli napokra. Mellé fél tonna tök is akad... no megyek lereszelni...
van itt pici szontyolodás is ami fennforog, de majd azt is teszem valahová ahogy a többit. Szeretem ha egyszerre bukik ki mert akkor nagyot szól! :D
Ehhh... lófütty!
Hetedik, 10:54
2010. augusztus 23., htf
0
... ez szûrõdött be uccsó nap a partról... óóóó... de gyorsan bementem lefeküdni :DDDD
Hetedik, 19:13
Itthon... édes itthon! :)
Hetedik, 18:13
2010. augusztus 21., szombat
0
:):):) Igazán jó buliba csöpentünk! Élõben nyomta valami rádió DJ-je a bulit a strandon. Mindenféle vetélkedõ volt közben és sok nagyon jó zene. Igazi sokmedencés buli. :D Kölköket ki se lehetett venni a vízbõl.
...
Hálás vagyok minden percéért az életnek.
csóóók
Hetedik, 17:14
Kedvcsináló Pepszinek :DDD
Hetedik, 9:44
2010. augusztus 20., pntek
0
Aradi napok voltak. Volt kinn pár régiséges bácsi... no meg a kísértés... és hát bûnbeestem :) Megtaláltam álmaim láncát és feketérõl ezüstre puceráltam otthon :) Imádom!!! Aztán találtam egy régi sárkányos brosst, amibõl gyönyörû medál lesz ha valami ékszerész kezére juttatom. Ééééés megtaláltam súgó Angyalomat egy pénzszerû medálon amint épp óriási kardjával sárkányt öl. :D Szóval maximális kiköltekezés volt. Nem tudok ellenállni az ilyen bolhapiacos régiséges rendezvényeknek. Láttunk rengeteg gyönyörû tárgyat, jópár rusnya giccses festményt, ezüst fényképtartókat benne százéves fotókkal. százhúsz fajta zsebórát, kakukkost meg egyebet. Ej... mennyi lim-lomot hazahoztam volna!
Ime a kincsem! Korom feketén árválkodott egy asztalon... ilyeneket rajzolok egy ideje, most megkaptam. Fogalmam sincs mibõl van de látszik hogy öntés után kézzel van megformázva. Szerintem beleszerelmesedõs szederinda :)
Hetedik, 18:03
2010. augusztus 19., cstrtk
0
Egész nap vízbenlubick volt. :) Ismét sötétedünk bõrszínileg. Hiányolom a villámhárítóm, bár villámok még nincsenek.
Kiszívott a Nap. Hogy bele lehet fáradni a jóba! :DDD
csóóók
Hetedik, 19:25
2010. augusztus 18., szerda
0
Ennyi sóskát pucolni.... már zõõdet látok.
Nem baj.Holnap strand.
Ja... vonatos sztori: -Nézd ott egy szénakazal, Szívem! (Vasutas megáll a székünk mellett) -Asszonyom, az ott egy szalmabála.
(csessze meg, nem mindegy??!!!)
Hetedik, 21:16
2010. augusztus 16., htf
0
Tartalmas nap volt. :) Fáradt vagyok. Ámen
:D
Hetedik, 21:15
2010. augusztus 15., vasrnap
0
Ez odabasz (pardon)! ááááááááááááááááááá
Hetedik, 9:58
Na nem azért, de egy világ dõlt össze bennem, hogy egy ember jelentkezett csak hogy befogadna!(köszönöm) Ezért jól elmegyek az anyukámhoz mert rá mindig számíthatok! Kihagytam volna a vonatozást ahogy megcsillant a reménysugár hogy félóra alatt is oda lehetne érni... de naná hogy megszüntették a repülõjáratot mire felfedeztem hogy létezik. Pff... ez az én formám! No nem baj, kistrandoljuk magunkat a kölkökkel uccsóra az idei nyáron, aztán kezdõdhet az óvoda, iskola. Szerintem csütörtökön indulunk, de ez még változhat.
Hetedik, 8:50
2010. augusztus 14., szombat
0
Kilencedik balkonján se grilleztem még. :DD Jó volt, finom volt... jaj... késõ van!
